Válogatott védőnk 177 mérkőzésén először volt eredményes az élvonalban.
Zavart, hogy ennyit váratott magára ez a találat?
- Kicsit idegesített, pontosabban inkább a társaim, ugyanis számos "kedves" beszólást kaptam tőlük, lévén nem akadt más az öltözőben, aki hasonló számú NB1-es mérkőzéssel a háta mögött ne szerzett volna gólt. Mostmár nagy örömömre én is jegyzek egy találatot, boldogságomat pedig továbbfokozza, hogy ez a gól három pontot jelentett a csapatnak, s így valamicskét javítottunk az igen gyengén kezdett őszi szezonunkon.
Tétnélküli mérkőzéseken már korábban is megtört, hiszen a téli teremtornákon például többször is eredményes voltál, de szereztél már gyönyörű kapásgólt a tartalékcsapatban is.
- Valóban, teremben "valamivel" jobb a meccs/gól statisztikám, évente 2-3 gólnál nem szoktam kevesebbet lőni, ott azonban jóval kevésbé kötöttek a posztok, így egy védő is gyakrabban kerül helyzetbe az ellenfél kapuja előtt.
Most te is "odakeveredtél"...
- Kevés idő volt már lefújásig, az eredményjelző pedig döntetlent mutatott, így felmentem én is. Bognár Zsoltnak köszönhetően Lipcsei Petihez került a labda, aki remekül adta a kapu elé - én pedig jókor voltam jó helyen... A legnagyobb öröm azonban nem is az, hogy gólt fejeltem, sokkal inkább, hogy ez három pontot ért a csapatnak!